Szeretettel köszöntelek a LELKESEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKESEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LELKESEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKESEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LELKESEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKESEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LELKESEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LELKESEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A vándor és a gyémánt
Egy történetet mesélek el, egy vándor történetét.
Élt egy vándor, valahol a végtelenben, ki álmaiban hazajárt. Álmodott egy gyémántról, mely tiszta és ragyogó volt. Oly sokszor látta álmában, és egyre inkább szerette volna, ha az álma valóra válik. Járta útját,- sok idegen tájat bejárt, tapasztalt és bízva bízott, hogy rátalál arra az értékre- a szikrázó gyémántra. Útközben, itt-ott talált féldrágaköveket, de tudta nem ezek az igaziak. Mindig is az igazira, a gyémántra vágyott, mely tiszta és tökéletes. Csodálatos csiszolásán táncot jár a napsugár. Mert álmaiban ilyen volt mit látott- tiszta és tökéletes.
Egy napon, egy elhagyott úton,- ahogyan egyik lépést a másik után rótta, a porban felcsillant egy fénysugár. Közelebb ment, hogy szemügyre vegye, de nem hajolt le, pedig csak egy karnyújtásnyira volt tőle. Lehetetlen,- gondolta magában, ez az út porában csak egy üvegkavics lehet. Poros, és sáros is kicsit, lehetetlen,- lehetetlen mondogatta magában.
A gyémánt, mert az volt,- porosan, sárosan bízott benne, hogy lehajolnak érte, mert tudta magáról, hogy érték. A gyémánt ismerte,- tudta, mit minden kristály tudott magáról, hogy tökéletes. Így elfogadta még azt is, hogy itt a porban kell most élnie. Vágyott rá, hogy valaki rátaláljon, hogy szeretettel fölemelje és egy legyen az örömük.
Mert egyforma öröm megtalálni, és megtaláltnak lenni. A vándor lassan indult. Az mi karnyújtásnyira volt tőle, az álma ott maradt a porban. Kevés volt a hite a csodához.
Az örök történet, a lényeg - felismerni az értéket a porban is. Mert ha rátalálunk, amire annyira vágytunk, mi karnyújtásnyira van tőlünk, talán valóra válik az álmunk, mikor felemeljük.
Bullás Mária
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!